SHRT.

istenverte. 9 év felmentés, teljes fizu. úgy tűnik, megéri fura lenni.

ezt nem hiszem el. már 3 hete tudom, hogy a mi házunkban elromlott a távfűtés. az alattam lévők október óta tudnak róla, más bérlők is november elején vették észre, hogy a radiátor gyanúsan csendes és hideg. a főbérlő profi szinten ignorálja a leveleinket, ami amúgy egy egyszerű trükk a részéről, hiszen a support-cím nem más, mint egy digitális kuka autoresponderrel. a maileket, amennyire technikailag bizonyítható, soha nem nyitja meg senki egy igazi mailklienssel. nem tudom, hogy ezt szakszóval minek hívják, de én egyszerűen úgy nevezem: istenverte szar. a házmesterrel sikerült párszor telefonon beszélnem a problémáról, de soha nem csinált semmit. úgy tűnik, megkötötték a kezét. kijelöltünk egy időpontot a hét elejére, hogy megállapítsuk: nem az én radiátorommal és a szomszédokéval van a baj, hanem magával a központi fűtésrendszerrel. micsoda király move: egyszerűen nem jött el. azóta ghostingol, fel sem veszi. előtte meg elég gyorsan visszahívott, ha hívtam. most meg eltűnt. szóval vettem magamnak egy konvektoros hősugárzót 28€-ért, ami ma meg is érkezett. eredmény: a radiátor nem kap áram. nem világít egy kapcsoló sem, nincs meleg. a cuccot 2,5kg-nak hirdették, de valójában nem nyomja meg az 1kg-ot sem, ha a mutatóujjamnak hiszek, amivel ide-oda cipeltem a szerkentyűt. szóval egy működésképtelen alumínium játékszerem lett. f! dupla középső ujjat. szerintem az univerzum azt akarja, hogy ezt a telet egy extra pólóréteggel üljem ki. vicces, avagy nem vicces: a főbérlőm google business profilját évek óta árasztják a negatív értékelések, többek között berlin-szerte meghibásodott fűtésrendszerek és ignorált kárelintések miatt. egyébként nem magánszemély a főbérlő, ami csak fokozza az ügy abszurditását. azt az erőfeszítést, hogy megint a bérlővédelmi szervezetet zaklassam, megspórolom magamnak, a korábbi, fárasztó levelezés és egy negatív eredmény miatt, amire több hónapot kellett várnom egy ügyben.

vannak témák, amikor az egy napos akciózás se nem eléggé helyénvaló, se nem elég. ma van az orange day, más néven a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. ez nagyon fontos, de van egy ugyanilyen fontos kérdés, amit már rég, amióta a probléma világszerte elismert, fel kellene tennünk: miért nem volt ez az akciónap tegnap is, és miért nem lesz holnap is? mi a helyzet az év többi napjával?

ehhez kell egy kis agy. a jó kis llm-einken egy enyhe buffer overflow megy végbe, mivel láthatóan nem tudnak különbséget tenni a programozási utasításokban a brit angol és a kevésbé ismert amerikai angol között. így a bugfixek lehetetlenek, amíg magad nem jössz rá és be nem avatkozol. markáns példa: grey vs gray a színpalettákban. köszi később.

dolgok amik felbasznak: "férfiak" akik azt hiszik hogy a nőknek nekik kell szolgálniuk. épp most voltam boltban a szokásos helyemen és megtapasztalhattam, ahogy egy faszi aki a bolt imádnivaló tulajdonosánál vásárolt, szépen bepakoltatott magának egy zacskóba, közben egy pillantattal sem méltatta őt, és az egész groteszk befejezéseként nem is mondott köszönöm és nem is köszönt el. az egyetlen dolog amit mondott miközben kiment, az az volt hogy i'm a rastaman my man, i'm a rastaman. micsoda istenverte, nőket lenéző kurva anyát.

házi készítésű döner. egyszerű és megéri utánozni. sizzle brothers 4 life!

120 bérlő lakik a házban. kvázi rendszeresen jelennek meg a liftekben azok a cetlik, amiken valaki a hermes csomagját keresi, ugyanis: a futár a csomagkövetésben csak ezt az infót hagyja: a csomagot a szomszédnál hagyták. ennyi. mintha a szomszéd neve adatvédelmi titok lenne. és persze most pont ez a mondat van a saját csomagkövetésemben is. na, hamarosan ideje lesz, hogy új keresőtáblákkal töltse meg magát a lift.

7 nap. ennyi időbe telt, amíg pin egy levelet egyik városrészből a másikba szállított. 2025 van, és közismert, hogy a papír alapú levelek a postaláda feltörői és a posta rabló banditák miatt a múlt századból megmaradt legbizonytalanabb kommunikációs eszközök. ha egy levél egy városon belül több mint 2-3 nap alatt érkezik meg, elvileg azt kellene feltételezni, hogy ismét valaki kinyitotta és kirabolta a postaládát, majd aztán a lehető legszakértőbben próbálta újra lezárni, noha ő, illetve ő, egyáltalán nem tehetné, mert: szar akció, aljas indítékok, és mindez. ha a levél egy hét után mégis megérkezik, akkor valójában egy egészen más probléma is felmerül, melynek okait nem igazán tudom észszerűen megmagyarázni. őszintén szólva: a digitalizáció számomra kissé lassan halad. ma már senkinek sem kellene aktiválási kódokat/regisztrációs kódokat levélpostával küldenie. a digitalizáció ellenzői, akik fintorogva és keresztbe tett karokkal a közvetlen környezetükben várható nyafogásos támadásokat hoznak fel a digitalizáció akadályozásának állítólagos indokaként, és továbbra is a levélalapú kommunikációra hagyatkoznak, hiszen az elmúlt 300 évben is működött, talán el kellene gondolkodniuk azon, mennyi munkát spórolhatnának meg, ha csak hagynák.

iszonyat menő: daddy long les számomra a 72 évesen, az én látásmódom szerint, a legidősebb tracker-használó a világon. hogy pontos legyek: m8 tracker-használó. az m8 már egy ideje lenyűgöz, de az ára túl magas nekem, arra az esetre, ha mégsem használnám és csak porosodna, hiszen én következő szintű protracker-/fasttracker-/renoise-rajongó vagyok. viszont a m8 headless és én közeledhetünk egymáshoz, mert vettem egy viszonylag olcsó r36s-t az ebay-en, ami remélhetőleg hamarosan megérkezik és 100%-osan működik. utána már csak egy teensy board kell, de arra csak akkor kerül sor, ha megtudom, hogy az r36s milyen teljesítményt nyújt. mindegy, vissza a témához: daddy long les egy teljesen király srác, és a legelején lévő linken van egy nagyon jó bemutató az m8-ről.

dupla középső ujjat. a rendelő, ahova járok, jelenleg eléggé haladásellenes és a status quo megőrzésére törekszik. miért? az egyik gyakornok megerősítette nekem, miután másfél napig próbáltam valakit elérni telefonon, hogy ők nem adnak telefonos betegszabadságot, és kisebb nyavalyáknál is kérnek, hogy a többi beteggel együtt jelentkezzek be személyesen a váróban. mekkora egy istenverte visszalépés. elég gáz, hogy a telefonközpontjukat évek óta igencsak ignorálják, és a sikertelenül hívogatókat lekezelő megjegyzésekkel illetik (tapasztalat, amikor egyszer ott voltam); mostanra a telefon meg is szűnt működni, hiába sugallja ellenkezőt a várakozási üzenet. most már emailt kell írni, panaszkodni benne és visszahívást kérni; ami nálam másfél nap múlva meg is történt. és akkor közölték velem, hogy telefonos táppénzes papírt nem adnak. 3-4 órát ülni a váróban, hogy a többi szenvedővel együtt keverjük a végső víruskoktélt? ez a szar rég avult, emberek. pont a rendelőn belüli fokozott fertőzési kockázat, és persze a személyzet terhelésének csökkentése miatt vezették be annak idején a telefonos munkahelyi-képtelenségi igazolást (betegszabadságot). és most jön ez a megalapozatlan, disruptív megtagadás. tényleg nem hiszem el.

körülbelül egy hónapja véletlenül utcán futottam össze a szomszédokkal. megkérdezték, megy-e a fűtésem. mivel október közepe volt és még teljes nyári módban voltam, nem nagyon tudtam válaszolni, de nekik akkor már fontos volt a kérdés, mert az övék nem működött. fast forward a jelenbe: az én fűtésem sem megy, ráadásul férfi-influenzám is van. szóval két napja két sms-t küldtem a nekem ismert házmester számokra. semmi nem történt, az sms-ek valószínűleg egyenesen a /dev/null-ba kerülnek. ma megpróbáltam az oldschool kapcsolatfelvételt telefonon, amiből az derült ki, hogy láthatóan a teljes szakasz érintett nálunk. másik emeletekről is jeleztek. a házmester aztán kiszivárogtatott pár dolgot, amikből nem vagyok benne biztos, hogy a fűtés és melegvíz rendszerünk nem szorulna esetleg egy generál felújításra, mert a meleg víz is már régóta inkább jackpot helyzet itt. reméljük a jót, mert a hideg szar.

itt egy pofon, ételszállítók! immár több mint 10 éve tartó ételházhozszállítási bojkott és hihetetlen sok rossz tapasztalat után, ami azelőtt történt, örülök minden olyan riportnak, ami foglalkozik ezzel a témával.

vicc, de komolyan: az elmúlt 2 hétben vagy 15 konzervnyi mindenféle hüvelyes variációt dolgoztam fel finom levesekké. amellett, hogy minden leves egy istenverte mesterremek, amiért egyesek biztos 25€-t fizetnének egy korsóért a étteremben, van egy másik vicces tény is: ez valamit csinál velem. és csak jót. az energia szintem sokkal magasabb, mint az előző 2 évben bármikor, a vándorló fájdalom a hátamban tényleg változtatott helyet és pár napja ritkábban jelentkezik. ez persze jobb alváshoz vezet. a fehérje-regeneráció itt valószínűleg a kulcsszó. és ki tudja, mennyi extra vitamin kerül egy ilyen levesbe. köszönet itt még egyszer a leveskészítőmnek, aki olyan dolgokat tanít, amikre biológia órán jobban kellett volna figyelnem.

pápábé, amazonbot. nem elég, hogy véletlen amazon-futárok rendszeresen csengetnek itt, pedig nem rendeltem semmit, most az elmúlt napokban még a botjukat is ideküldték az oldalra. sajnos a móka rövid életű volt. a futárok, akik a szomszédok csomagjait akarják itthagyni nálam, sajnos nem blokkolhatóak olyan könnyen, mint a bot, ott csak a csengetés tartós ignorálása segít.

a spanyol modell nagyon jó ötlet. mindent, ami segít megelőzni a további családon belüli erőszak vagy a legrosszabb esetben akár nőgyilkosság eseteit, hatalmas szívvel üdvözlöm. ne csak a szó, legyen a tett. és az egészet országos menetben, lécci.

az összes chatbot fő problémája a memóriavesztés. és az ebből fakadó alapvető gond: a dolgok, amik egyszer működtek, a működésképtelenség végtelen mélységeibe kerülnek. mi a fasz.

megcsináltam. a kelbimbó, a gyerekkorom második legundorítóbb zöldsége, más hozzávalókkal együtt a soup makerembe került és finom levest csináltam belőle. már csak annyi kellene, hogy valamikor dobok oda spenótot és halat is, remélve, hogy ki nem érzem őket.

deepseek > claude > python – egy majdnem tökéletes toolchain.

deepseek és én biztos jó barátok lennénk.

az év legkirályabb vásárlása: egy leveskészítő. briliáns. a jövőben élünk. komolyan mindenből lehet levest csinálni. még a kelbimbóval is belevágnék. fogjátok vissza!